2021.08.17.

Lássuk, miben különbözik és miben egyezik a fenti két fogalom! 10 szempont szerint nézzük meg a különbségeket:

1. Célcsoport
2. Nyitottság
3. Diszkréció
4. Elköteleződés
5. Fő fókusz
6. Tevékenység
7. Módszer
8. Tanácsadó
9. Időtartam
10. Ár

Mi a munkaerő-toborzás?

A munkaerő-toborzás fogalma alatt minden olyan tevékenységet értünk, ami megfelelő tudású és számú munkavállalót vonz egy adott állásra vagy pozícióra. Ez a tevékenység leggyakrabban az aktív álláskeresőket célozza. Gyakori technikái a különböző álláskeresési portálokon történő hirdetés, bár számtalan más toborzási technika létezik, például állásbörzéken történő megjelenés vagy kapcsolati hálón keresztüli jelöltgyűjtés.

Mi a fejvadászat?

Ezzel szemben a fejvadászat egy ennél speciálisabb terület. Sokak számára mesterlövészek jutnak eszükbe, esetleg a Szárnyas Fejvadász című film, az üzleti életben viszont teljesen mást jelent. Fejvadászat során a piackutatás, a potenciális vállalatok és munkavállalók feltérképezése, közvetlen kontaktálása, passzív jelöltek meggyőzése áll fókuszban. Gyakran használják magasabb szintű szakemberek, közép- és felsővezetők megtalálására.

Mi a különbség a fejvadászat és a toborzás között?

A fejvadászat és a toborzás ugyanazt a célt szolgálja: megfelelő munkavállalókkal támogatni a vállalat humán erőforrás stratégiáját és terveit. Azonban más megközelítést és módszereket alkalmaz ehhez. HR szakemberként különösen fontos látni a kettő közötti különbségeket, illetve hogyan támogathatja, egészítheti ki egymást a két keresési csatorna.

Célcsoport

• Fejvadászat: tapasztalt specialisták, szakértők, közép- és felsővezetők, top-level pozíciók
• Toborzás: bármilyen szinten, fizikai és szellemi munkakörökben egyaránt, pályakezdő szinttől

A fejvadászatot akkor alkalmazzák, amikor nehéz, kihívást jelentő pozíciókról van szó. Ezek betöltése gyakran stratégiai fontosságú, hiszen a vállalat jövője múlhat a megfelelő szakemberek kiválasztásán. Ezzel szemben a toborzás alacsonyabb szinten, akár gyorsabban forgó pozíciók esetében is felmerülhet bármilyen potenciális munkavállaló megtalálása érdekében. A legtöbb üresedést toborzással töltik be. Nem ritka, hogy a magasabb szintű pozíciók során is először toborzási technikákat alkalmaznak és csak azután térnek át fejvadászatra, ha a toborzás sikertelen volt.

Nyitottság

• Fejvadászat: Általában passzív jelöltek
• Toborzás: Aktív jelöltek, ritkábban passzív jelöltek

A fejvadászat során jellemzően a felkeresett potenciális munkavállalók nem aktív álláskeresők, így komoly hangsúly van a meggyőzésükön és a váltásból elérhető előnyeik hangsúlyozásán, motivációjuk felkeltésén. Ezek profi, szakértő tanácsadók feladatai. Ezzel szemben a toborzás során passzív és aktív álláskeresők is egyaránt jellemzők. Az aktív álláskeresők, jelentkezők meggyőzésére kisebb hangsúlyt kell fektetni, azonban a passzív álláskeresők motiválása ilyenkor is feladat lehet.

Diszkréció

• Fejvadászat: Többször diszkrét, nem publikus keresések
• Toborzás: A jelentkezők azonnal vagy hamar megismerik a munkaadót

A fejvadászat során gyakran kiemelt elem a diszkréció. Ez fontossá teszi a megfelelő fejvadász alkalmazását annak érdekében, hogy igény esetén 100%-os lehessen a titoktartás. Ezzel szemben a toborzásnál nem jellemző ilyen szintű titoktartás és belső HR osztály keresése esetén azonnal publikus a munkaadó neve, míg munkaerő-közvetítő alkalmazásakor az első pár kör során kiderül kiléte.

Elköteleződés

• Fejvadászat: Magas szintű elköteleződés jellemző a megbízó és a fejvadász között
• Toborzás: Gyakran alacsonyabb szintű elköteleződés a megbízó részéről a toborzó felé

A fejvadászat a keresés komplexitása és üzleti jelentősége miatt a megbízó és a fejvadász számára egyaránt kulcsfontosságú. A két fél között bizalmon alapuló kapcsolat jön létre, ahol a fejvadász kiemelt fókusszal és időráfordítással dolgozik a keresésen. Ezzel szemben a toborzás során gyakran alacsonyabb szintű elköteleződés is elegendő az együttműködéshez, ezért számos esetben a megbízó több toborzót is felkér a pozíció betöltésével. Ezzel párhuzamosan a toborzó is több projekten dolgozik, megosztva idejét az egyes projektek között a sikerdíj érdekében.

Fő fókusz

• Fejvadászat: Általában a profilhoz való illeszkedés magas minősége
• Toborzás: Gyorsaság

A fejvadászat során az elsődleges szempont a fejvadász tevékenységének minősége. Mivel stratégiai fontosságú jelöltekről van szó, a fő fókusz arra helyeződik, hogy a lehető legjobb jelölt kerüljön kiválasztásra, ami akár kompromisszumot is jelenthet a keresési idő szempontjából. Ezzel szemben a toborzás során az üresedés betöltésének gyorsasága is fontos tényező a jelöltek minősége mellett. Így olyan toborzót érdemes alkalmazni, aki megtalálja az egyensúlyt a minőségi jelöltek és a gyors teljesítés között.

Tevékenység

• Fejvadászat: Proaktív módszertan, amelynek központjában a részletes piackutatás alapján előre meghatározott potenciális cégek és személyek direkt kontaktálása és a keresett profilnak megfelelő jelöltek minél alaposabb kiválasztása áll.
• Toborzás: Általában reaktív módszereket jelent, aminek célja a kiírt profilra leginkább illeszkedő jelöltet megtalálása. A kiválasztás maga nagyrészt a megbízó kezében van, a toborzó ebben már mélységében nem vesz részt.

A fejvadászat során általában hamarabb kikristályosodik azoknak az ipari szereplőknek, munkavállalóknak a köre, akik elérése és meggyőzése a cél. Csak ennek megértése és begyűjtése után következik a kapcsolatfelvételi folyamat, és a profilnak lehető legjobban megfelelő jelöltek kiválasztása. Ezzel szemben a toborzás során egy előre körül határolt profilra leginkább illeszkedő potenciális munkavállalók megtalálása, toborzása a cél.

Módszertan

• Fejvadászat: Direkt keresés, kapcsolati háló aktivizálás, kontaktálás, meggyőzés, motiválás
• Toborzás: Szerteágazó toborzási stratégiák és módszerek, az álláshirdetés feladásától kezdve, az állásbörzéken történő megjelenésen át egészen az adatbáziskutatásig

A fejvadászat és a toborzás módszertana gyakran mosódik össze, különösen a digitális világban, ahol már a toborzás során is könnyen lehet fejvadászatra jellemző elemeket használni. A lényeges különbség, hogy a fejvadászat során a folyamat hangsúlyos része a direkt keresés és kontaktálás, míg a toborzás során több módszertan keverékével is sikerre lehet vinni a keresést.

Tanácsadó

• Fejvadászat: Tapasztalt, az iparágat és kiválasztási módszereket jól ismerő tanácsadók
• Toborzás: Proaktív, a toborzási módszereket jól ismerő tanácsadók

A fejvadászat és a toborzás során is fontos a megfelelő tanácsadók alkalmazása. A fejvadászatot olyan tanácsadók tudják sikerre vinni, akik már több éve foglalkoznak ilyen szintű keresésekkel és jól ismerik a célpiacot, a keresett profilokat, ugyanakkor HR szakemberként a kompetenciák mérését és a kiválasztást is támogatni tudják. Ezzel szemben a toborzás során inkább a legfrissebb toborzási módszerek és az aktív/passzív álláskeresők ismeretére kerül a hangsúly. Toborzást belső HR osztályok is gyakran végeznek, de a tapasztalat azt mutatja, hogy dedikált ügynökségek szélesebb részét fedik le a munkaerőpiacnak.

Időtartam

• Fejvadászat: 3-4 hét az első jelöltekig
• Toborzás: 1-2 hét az első jelöltekig

A fejvadászat a speciálisabb terület és a kiválasztási folyamat miatt nagyobb kihívást jelent, így a megfelelő jelöltek megtalálása hosszabb idő. Ezzel szemben toborzó módszerekkel már a pozíció kiadása utáni 1-2 hétben lehet nyitott jelölteket bemutatni, hiszen aktív álláskeresők is szóba jöhetnek.

Ár

• Fejvadászat: magasabb költség, elköteleződési díjjal
• Toborzás: alacsonyabb költség, sikerdíj

A fejvadászat az ehhez szükséges tapasztalatból és szakértelemből adódóan magasabb költséget képvisel. A toborzás alacsonyabb költség mellett is tud operálni és ára a pozíció komplexitásától függően változhat.

A fejvadászat és a toborzás hasonlóságai

A fejvadászat és a toborzás ugyanazt a célt szolgálja: külső forrásból támogatni egy adott vállalat HR stratégiáját megfelelő munkaerővel. Korábban ez volt az egyetlen hasonlóság a fejvadászat és a toborzás között. Ezt követően a toborzók álláshirdetésekkel, a fejvadászok pedig direkt kereséssel kezdték el megtalálni a jelölteket.

Azonban azt látjuk, hogy az utóbbi években a fejvadászat és a munkaerő-toborzás fogalmai és módszerei összemosódtak. A jelenség mögött a változó munkaerőpiac áll. Ugyanakkor, ha két keresési csatornaként tekintünk a két módszertanra, akkor akár egymásra épülhetnek, avagy párhuzamosan is működtethetők egy keresési folyamatban. A munkaadók részéről magas az igény az üresedésre tökéletesen megfelelő dolgozók alkalmazására már alacsony szinteken is. A munkavállalók oldalán pedig egyre kevésbé jellemző az aktív álláskeresés. Emellett a digitalizáció is egyre elérhetőbbé és olcsóbbá tett olyan módszereket, amelyeket korábban csak nagyon exkluzív keresések során lehetett alkalmazni.

A fenti trendek munkaerő-közvetítők, -kölcsönzők, fejvadászok, toborzó cégek tucatját teremtette, jellemzően eltérő profilok, piacok és működés mentén. A megfelelő munkaerő-beszállító alkalmazása során már inkább az egyedi igényeknek való megfelelést kell keresni. Azok a cégek tudják sikeresen betölteni az üresedéseket – legyen szó felsővezetőről vagy pályakezdőről –, akik a toborzás és a fejvadászat módszereinek kombinációját megfelelően alkalmazzák a munkaadó egyedi igényeinek kielégítésére.

Összefoglalás

A toborzás és a fejvadászat közös célt szolgál: megtalálni a megfelelő jelölteket. A toborzás során is lehet fejvadászatra jellemző módszereket alkalmazni (például passzív jelöltek direkt kontaktálása). Ugyanígy a fejvadászat során is meghirdetésre kerülhet állásportálokon is egy-egy felsővezetői keresés. Azonban fontos látni a legfontosabb különbségeket a gyakorlatban. Ez segít eldönteni, hogy egy üresedés betöltéséhez toborzót vagy fejvadászt szükséges-e alkalmazni.