2025.09.25.
Az év vége mindig felveti a kérdést: mi történik a munkavállalók által ki nem vett szabadságokkal? A Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint a szabadságot főszabály szerint abban az évben kell kiadni, amikor a jogosultság keletkezik. Pénzbeli megváltásra csak a munkaviszony megszűnése esetén van lehetőség. Ugyanakkor a jogszabály pontosan meghatározza, milyen esetekben vihetők át a szabadságok a következő évre.
A munkavállalókat évente legalább 20 nap alapszabadság illeti meg. Ehhez járulhat pótszabadság, amely például életkor, gyermekek száma vagy egészségügyi állapot alapján adható. A szabadság kiadásának kötelezettsége minden esetben a munkáltatót terheli, függetlenül attól, hogy a munkavállaló kért-e szabadságot. Fontos azonban tudni:
A Munka Törvénykönyve rögzíti, hogy a szabadságot:
A ki nem vett szabadság csak meghatározott esetekben vihető át. Ezek az alábbiak lehetnek:
1. Áthúzódó szabadság
Ha a szabadság decemberben kezdődik, de januárban folytatódik, a következő év első 5 munkanapja még az előző évi szabadságnak számít.
2. Október után kezdődő munkaviszony
Ha a munkavállaló munkaviszonya október 1-je után kezdődik, a ki nem vett szabadság a következő év március 31-ig felhasználható.
Az életkor alapján járó pótszabadság (1–10 nap) csak a munkáltató és a munkavállaló közötti írásbeli megállapodással vihető át a következő évre. Fontos részletek:
A jogszabály rendkívüli helyzetekre is ad megoldást:
A szabadság átvitelének helyes kezelése nemcsak jogi kötelezettség, hanem a vállalati működés és a munkavállalói elégedettség szempontjából is kulcsfontosságú. Egy jól átlátható szabadságkezelési rendszer:
A JobGroup HR és munkaügyi szakértői segítenek a szabadságkezelési folyamatok felülvizsgálatában, kialakításában és optimalizálásában, hogy a HR-folyamatok egyszerre legyenek jogszerűek és hatékonyak.
👉 Vegye fel velünk a kapcsolatot, ha szeretné, hogy vállalatánál gördülékenyen és jogkövetően működjön a szabadságkezelés!
Forrás: 2012. évi I. törvény (Munka Törvénykönyve)