Lakhatási támogatás, az új béren kívüli juttatás

2025.03.25.

Számos bizonytalanság van a piacon a témát illetően, ezért belevágtunk ezek felgöngyölítésébe és kísérletet teszünk a felmerülő kérdések megválaszolására 😊. Úgy gondoljuk, hogy blogcikkünk hiánypótló, és – a jelenleg elérhető jogszabályokat alapul véve - segíthet tisztázni az idei évben induló lakhatási támogatás körüli kérdéseket. 

2025. január 1-től egy új, kedvező adózású béren kívüli juttatási forma válik elérhetővé: a lakhatási támogatás. Amennyiben a munkáltató úgy dönt, hogy a béren kívüli juttatások mellé felveszi a lakhatási támogatást, az állam a SZÉP kártyához hasonló adózást biztosítja mellé. A juttatás célja, hogy a 35 év alatti munkavállalók lakhatási költségeit mérsékelje, miközben vonzó lehetőséget kínál a fiatal tehetségek megtartására és motiválására. Az állam kedvező adózási feltételekkel ösztönzi ezt a juttatást, amely így kedvezőbb lehet a munkabérnél.

A lakhatási támogatás két területen használható fel:

• a lakás bérleti díjának megfizetésére,
• vagy a munkavállaló tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő lakóingatlanra vonatkozó lakáscélú hitel törlesztésére.

Az első pillantásra sok adminisztrációval, kérdéssel járó béren kívüli juttatási elem villámgyorsan a legvonzóbb választás lehet a fiatal munkavállalók körében. Érdemes tehát alaposan körbejárni a támogatást munkáltatói oldalról is.

Mit érdemes tudni a munkáltatóknak?

• Keretösszeg: évente maximum 1,8 millió forint/munkavállaló, ha a munkaviszony teljes évben fennáll. Az év közben kezdődő jogviszony esetén (naptári napra) arányosítás szükséges.
• Adózás: a keretösszegig kedvező, béren kívüli juttatásként 28%-os adóteherrel adózik, efelett 33,04%-kal (éppúgy, mint a SZÉP kártya esetében). Ez jelentős megtakarítást jelenthet a hagyományos bérköltségekhez képest.

Ki jogosult a lakhatási támogatásra?

• A juttatás a 35 év alatti munkavállalók számára nyújtható, lakásbérleti díj vagy lakáscélú hitel törlesztésére. Abban az évben, amikor a munkavállaló betölti a 35 éves életkort a lakhatási keretösszeg az 1 millió 800 ezer forintnak annyiszor egytizenketted része, ahány hónapban a munkavállaló még 35 év alatti életkorban van. Az utolsó számításba vehető hónap az, amikor a munkavállaló betölti a 35. életévét.
•  A lakásbérleti díj, illetve a lakáscélú hitel törlesztése esetében is az az elsődleges kérdés, hogy a munkavállaló fizetésre kötelezett-e a szerződések alapján. Amennyiben igen, úgy jogosult a támogatásra. Ha viszont nem a munkavállaló a fizetésre kötelezett személy az albérleti/ hitel szerződés szerint, úgy nem jogosult a támogatásra!
• A hitel támogatás esetén nem csak az a fontos, hogy a fizetésre kötelezett (általában adós) a hitelben, hanem hogy tulajdonos-e az ingatlanban. Ha nem (lesz) tulajdonos, akkor nem adható számára kedvező adózással ilyen juttatás.

A lakhatási támogatás adminisztratív feladatai

• Igénylés: A munkavállaló írásban nyilatkozik a támogatás céljáról, és a szükséges dokumentumokat átadja a munkáltatónak (érdemes másolatot készíteni a bérleti vagy hitelszerződésről). A munkáltató számára ajánlott az adatok pontosságának ellenőrzése. A juttatás igénylése a vonatkozó rendelet előírásai szerint történik, a lakhatási cél pontos megjelölésével. Ehhez célszerű egy erre a célra készült munkavállalói nyilatkozatot használni.
• Kifizetés: A munkavállaló tájékoztatja a munkáltatót arról a számlaszámról, amelyre a juttatást kéri. A kifizetés történhet közvetlenül a munkavállaló, a bérbeadó vagy a hitelező számlájára is. Ugyanakkor a legkézenfekvőbb a munkavállaló számlaszámát megadni, hiszen ez a munkabér utalásához már rendelkezésre áll.
• Adatszolgáltatás: Az adóévet követően, január 31-ig adatot kell szolgáltatnia a munkáltatónak az állami adó- és vámhatóság felé a támogatással érintett ingatlan adatairól és a támogatás céljáról. Ugyanakkor arról, hogy egészen pontosan milyen adatot kell majd szolgáltatni először 2026 januárjában még nem részletezi a Kormányrendelet. Ez okozhat dilemmát munkáltatói oldalon.

Kockázatok és ellenőrzési pontok:

• Változások nyomon követése: a munkavállaló köteles 5 napon belül jelezni minden változást (pl. szerződésmódosítás, bérleti viszony megszűnése). A munkáltatónak érdemes rendszeres ellenőrzéseket bevezetni, például fizetési igazolások bekérésével.
• Adózási felelősség: amennyiben a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett, a munkavállalót terhelő összeget, úgy a munkavállaló bírságot köteles megfizetni. A munkavállalónak a meghaladó összeg 50 százalékát az adóévre vonatkozó adóbevallásában különbözeti bírságként fel kell tüntetnie és személyi jövedelemadóként meg kell fizetnie.

Miért éri meg a lakhatási támogatás a munkáltatónak?

Habár az adatszolgáltatás terén akadnak még nyitott kérdések, ez az új támogatási forma lehetőséget biztosít a munkáltatónak versenyképes juttatási csomag kialakítására, amely hozzájárul a munkavállalói elégedettség növeléséhez. Egy jól megtervezett adminisztrációs folyamattal a kedvező adózási feltételek mellett jelentős értéket teremthet a munkavállalók számára.

Lakhatási támogatással kapcsolatos további kérdések esetén keressen bennünket bizalommal. Az alábbi elérhetőségen szakértő támogatást biztosítunk: munkaugy@job.hu  

Forrás: 403/2024. (XII.18.) Kormányrendelet, https://njt.hu/jog