Hány nap szabadság jár és milyen pótszabadság fajták léteznek? [2023]

2021.04.27.

Hány nap szabadság jár a munkavállalónak?

Az éves szabadságot a Munka Törvénykönyve (Mt.) alapján határozza meg a munkáltató. A kiszámításához több tényezőt is figyelembe kell venni, mint például, hogy hány éves a munkavállaló, van-e gyermeke stb. Napjainkban számos bérszámfejtő program áll a rendelkezésünkre, így a legtöbb esetben, ezeket az adatokat elég rögzíteni a rendszerbe, az alkalmazás pedig elvégzi helyettünk a számítást.

Az Mt.-ben meghatározottaktól a munkáltatók pozitív irányban is eltérhetnek, így találkozhatunk olyan céggel, ahol például a decemberben a két ünnep közti időszakra vonatkozóan, a dolgozóiknak extra szabadságot biztosítanak.

Szabadság részmunkaidős jogviszonyban

Örök kérdés, a részmunkaidős jogviszonyban dolgozókra vonatkozóan: „Nekem kevesebb szabadság jár, mint ha teljes munkaidőben foglalkoztatnának?” A válaszom természetesen az, hogy: Nem. A szabadság napokban kerül meghatározásra, függetlenül a napi ledolgozott órák számától.

A szabadság idejére távolléti díj jár a munkavállalónak, aminek a mértéke szintén több faktortól függ.

Hány nap szabadság jár a munkavállalónak egy évben?

Alapszabadság

A törvény értelmében az alapszabadság mértéke 20 (húsz) munkanap.

Életkor szerint járó pótszabadság
A munkavállaló életkorának növekedésével plusz szabadságra jogosult. Ez abban az évben jár először, amelyben a lentebb meghatározott életkort betölti.

• huszonötödik életévétől egy,
• huszonnyolcadik életévétől kettő,
• harmincegyedik életévétől három,
• harmincharmadik életévétől négy,
• harmincötödik életévétől öt,
• harminchetedik életévétől hat,
• harminckilencedik életévétől hét,
• negyvenegyedik életévétől nyolc,
• negyvenharmadik életévétől kilenc,
• negyvenötödik életévétől tíz munkanap.

Gyermek után járó pótszabadság

Erre a gyermek születésének évétől jogosult a munkavállaló, utoljára pedig abban az évben, amelyben a gyermek betölti a 16. életévét.

• egy gyermek után kettő,
• két gyermek után négy,
• kettőnél több gyermek után, összesen hét munkanap.
• Amennyiben a munkavállaló gyermeke fogyatékos, abban az esetben két munkanappal nő a pótszabadság mértéke.

További pótszabadságok fajtái

A fenti szabadságok a legtipikusabban jelentkező eseteket mutatják be, de vannak olyan pótszabadságok is, amelyek kevésbé gyakoriak:

Az apának, gyermek születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén, pedig hét munkanap pótszabadság jár.

Fiatal munkavállalóként - hogyha a munkavállaló még kiskorú - évenként öt munkanap pótszabadság jár – utoljára abban az évben, amikor betölti a 18. életévét.

A föld alatt állandó jelleggel, vagy ionizált sugárzásnak kitett munkahelyen a naponta legalább három órát dolgozó munkavállalókat is megilleti az öt munkanap pótszabadság.

Abban az esetben, ha a dolgozó megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult, ugyancsak öt munkanap pótszabadság jár.

Időarányos szabadság

Abban az esetben, ha év közben kezd el dolgozni a munkavállaló, részére csak időarányosan jár a szabadság. Ez nem csak pályakezdőkre vonatkozik, hanem abban az esetben is igaz, ha az előző munkahelyen nem tudta az összes szabadságát kivenni. Az előző jogviszonyában fel nem használt napokat a munkáltatónak kell szabadságmegváltásként kifizetnie.