Változott-e a munkavállalói mobilitás a felgyorsult változásokkal párhuzamosan Magyarországon?

2025.11.21.

A hazai munkaerőpiacot történelmi kettősség jellemzi: miközben bizonyos régiókban tartós munkaerőhiány alakul ki, más térségekben sok munkavállaló nem talál megfelelő állást a lakóhelyének közelében. A mobilitás kérdése már jóideje meghatározó tényező a vállalatok HR-, és kifejezetten a toborzási stratégiáiban. 

Alacsony vagy magas a hazai lakóhely-változtatási hajlandóság?

Magyarországon hagyományosan alacsony a lakóhely-változtatási hajlandóság. Ennek hátterében a kiemelkedően magas lakástulajdonosi arány, a nagy regionális lakásár-különbségek és a családi kötődések állnak. Sok dolgozó inkább vállalja a hosszú, akár többórás ingázást, minthogy elköltözzön. A munkavállalói mobilitást a régiók infrastrukturális különbségei és a közszolgáltatások eltérő elérhetősége is korlátozza, melyben Budapest erősen domináns gazdasági szigetként működik. Mindeközben az a történelmileg megszokott kelet–nyugat irányú vándorlás, amely korábban azért határozta meg a hazai munkaerőpiac szerkezetét, mert a fejlettebb nyugati régiók munkaerőigénye évek óta nem találkozott a keleti térségek kínálatával, mára a beruházások földrajzi pólusváltásával jelentősen fellazulhatna.

Mi ösztönzi a hazai belföldi mobilitást?

Felmérések alátámasztják, hogy a belföldi mobilitást elsősorban a jobb munkalehetőségek, a szakmai fejlődés lehetősége mellett új élmények keresése is motiválja. Az toborzási csatornák és eszközök robbanászszerű fejlődésével a cégek és a tanácsadók ma már jóval szélesebb földrajzi körből toboroznak, és ezzel összhangban a Munkáltatói oldalon is meg kellett, hogy jelenjen az ideiglenes, vagy tartós áttelepülést ösztönző juttatások gyakorlata.
A vállalatok egy része lakhatási támogatással, céges szállással vagy utazási költségtérítéssel ösztönzi a relokációt, mert tisztában vannak azzal, hogy a mobilitási hajlandóság erősítése közvetlenül javítja a toborzási eredményeket.
A cégek egyre erősödő mobilitás iránti igénye mellett 2020 óta bizonyos fokú élénkülés tapasztalható a másik oldalon is. A mozgási kedv növekedését a bérek közti különbségek, a nagy ipari beruházások, a távmunka terjedése és a fiatalabb generációk nyitottsága is erősíti. 

Változott-e a munkavállalók elvárása a juttatási csomagok tekintetében?

A munkavállalók elvárásai emellett látványosan átalakultak. A versenyképes bér ma is meghatározó, de önmagában már kevés. A dolgozók egyre inkább a teljes juttatási csomagot vizsgálják: a cafetériát, az egészségmegőrzési programokat, a rugalmas munkavégzési lehetőségeket és a munka-magánélet egyensúlyát. A fiatalabb generációk számára a munkahelyi kultúra, a szakmai fejlődési lehetőség, a vezetői stílus és a vállalati értékek legalább olyan fontosak, mint a fizetés. Mindehez társul az, hogyan támogatják egyes juttatási elemek, folyamatok és lehetőségek a lakhelyváltást. Mindez a munkáltatókat arra kényszeríti, hogy ne csak kompenzációs oldalon építsék fel a mobilitást ösztönző kereteket, hanem erős munkáltatói márkát építsenek, és valódi értékajánlatot kínáljanak.

Változott-e a munkavállalók elvárása a juttatási csomagok tekintetében?

Érdemes azonban kihangsúlyoznunk azt is, hogy bár a vállalatok által kínált juttatások, karrierlehetőségek és egyéb támogatások kétségtelenül fontos szerepet játszanak a munkavállalói döntésekben, ezek önmagukban nem elegendőek. Meghatározó tényező a döntésekben, hogy az adott térség fejlettsége és az ott biztosított életminőséget meghatározó szolgáltatások elérhetősége, például az oktatási intézmények, egészségügyi ellátás, valamint a szabadidős és sportolási lehetőségek. Ezek a tényezők alapvetően befolyásolják, hogy a munkavállalók hosszú távon mennyire érzik vonzónak és élhetőnek egy adott régiót, így a vállalati ajánlatok mellett a térség komplex életkörülményei is kulcsszerepet játszanak a mobilitás és a munkaerő eloszlásában.

Összegzés

A fentiek komplexitása miatt, az egész országra kiterjedő, egyértelmű vélemény vagy következtetés nem mondható ki a mobilitási szokások változását illetően. Miközben a hajlandóság érezhetően pozitív irányba mozdul, egyre növekvő halmazú szempontrendszer és tényező befolyásolja a munkavállalói hajlandóságot – és ez rámutat, hogy a munkaerő mobilitása egyszerre fogalmazza meg elvárásként a Munkáltatói versenyképességet és a térségi infrastruktúra, illetve szolgáltatások minőségét is.

A fluktuáció csökkentése, a munkavállalói elköteleződés növelése és a kulcsemberek megtartása ma kritikus üzleti kérdéssé vált. HR szakértőként abban segítünk, hogy cége versenyelőnyt építsen lojalitásra és motivációra alapozva: https://jobgroup.hu/munkavallaloi-megtartas-es-lojalitasepites