2020.08.17.
Az elmúlt 40 év független pszichológiai és egyéb tudományos kutatásai szerint a mindfulness egy velünk született, egyetemesen elérhető képesség. Tudati fejlettségünk lehetővé teszi, hogy egyidejűleg képesek legyünk megtapasztalni és kívülállóként megfigyelni mindazt, ami bennünk és körülöttünk zajlik. A mindfulness rendszeres gyakorlásával erősíteni tudjuk a tudatos jelenlét állapotát. Ezek a technikák nagyban segítik az élethez, a stresszhez, a változásokhoz való alkalmazkodást, valamint a döntéshozatalt, és a hatékony társas kapcsolatok kialakulását.
2014-ben az angol parlament egy Parlamenti Mindfulness Munkacsoportot hozott létre, mely 2015-ben egy jelentést publikált és javasolta a mindfulness alkalmazását az igazságszolgáltatás, az egészségügy, az oktatás és a munkahelyek számára. A 2016. októberi tanulmány kifejezetten a munkahelyi alkalmazásokból mutat be példákat a British Telecom, a GlaxoSmithKline, a General Electric, a HSBC és a Jaguar Land Rover cégek közreműködésével.
A mai világ felgyorsult ütemét sokan úgy élik meg, hogy ha nem követik az őrjítő trendeket, az kapcsolataik és pénzkereseti lehetőségeik elvesztésével járhat, mely a megélhetésüket veszélyezteti. Ez a fenyegetettség érzés akkora megterhelést jelent, hogy a WHO korábbi előrejelzései szerint 2020-ra a depresszió az egyik vezető egészségügyi problémává léphet elő.
A munkahelyen folyamatosan azt mutatjuk, hogy milyen elfoglaltak vagyunk, folyamatosan rohanunk. Az emberek félnek attól, hogy ha nem tűnnek elég stresszesnek és elfoglaltnak, akkor azt hiszik róluk, hogy nem dolgoznak eleget és elbocsátják őket, így mindent megtesznek azért, hogy ezt a látszatot fenntartsák magukról.
A mindfulness gyakorlók stressz kezelési képessége fejlődik, mentális és fizikai közérzetük javul, felszabadultak, elégedettek lesznek. Javul a munkamemória, stratégiai gondolkodás képessége, mivel elméjük kevésbé kalandozik el, jobban képesek fókuszálni, kiszűrni a zavaró tényezőket. Csökken a múltban ragadás mértéke, könnyebben mozgósítják a meglévő tudást és több szemszögből lesznek képesek gondolkodni. Vizsgálatok szerint a mindfulness gyakorlatok jobb emberi kapcsolatokhoz segítenek, csökken az ítélkezés és versengés, nő az együttérzés mértéke. Ezáltal az információ megosztás és az együttműködési hajlandóság javul. Ezen kívül nagyobb valószínűséggel oldanak meg helyzeteket, proaktívan támogatnak alulról jövő kezdeményezéseket.
A rendszeres gyakorlás a mindfulness esetében elengedhetetlen, általában 6-8 hetes tréningek teszik lehetővé az elsajátítását és aztán napi akár 10 perc gyakorlás 3 hónap alatt eredményhez vezethet. A tapasztalatok szerint a cégek általában két szélsőséges esetben alkalmazzák ezt az eszközt, ha krízishelyzetbe kerülnek, vagy ha a cégkultúra rendkívül fejlett. Emiatt nagyon fontos tudnunk, hogy egyéni szinten is gyakorolható ez a módszer.
Ha valamilyen átélésbe belefeledkezünk, akkor egyfajta örömérzés jár át minket. Lehet ez a tevékenység akár a mindennapi munkánk is. Csíkszentmihályi Mihály ezt nevezte flow-nak, vagyis áramlásnak. A professzor a pozitív pszichológia egyik legnagyobb képviselője. 1975-ben alkotta meg a flow-elméletet, miszerint az emberek bizonyos tevékenységekbe annyira bele tudnak feledkezni, hogy még az időérzékük is megváltozik, ez idő alatt képesek megfeledkezni minden gondjukról, problémájukról. A professzor szerint 3 fő tevékenységbe fektetjük energiánkat, a hasznos, a fenntartó és a szabadidős tevékenységekbe, és pusztán hozzáállásunk dönti el, hogy napjaink végül nyom nélkül elillannak vagy strukturált élmények összességeként telnek el.
A figyelem összpontosítása elengedhetetlen a teljes belefeledkezéshez, mely elvezet végül a flow-élményhez. Életminőségünk javítása érdekében fontos, hogy mindennapi tevékenységeinket úgy „programozzuk”, hogy minél több pozitív élményhez jussunk.
A munka paradoxonaként rávilágít arra, hogy a férfiak és a nők életében más-más szerepet tölt be a munka. A nők általában pozitívabban élik meg a munkahelyi teendőket férfi társaiknál, mert szembeállítják azokat a háztartási kötelezettségekkel, melyeket kevésbé szívesen végzenek, mint a nem otthoni teendőket. Másik érdekes vizsgálati eredmény, hogy a legkevesebbet dolgozó nők önbecsülése a legmagasabb, míg a legtöbbet dolgozóké a legalacsonyabb. Ennek oka, hogy azok a nők, akik főállásban dolgoznak, többet várnak el maguktól, mint amire valójában képesek.
Sok esetben fordul elő flow-élmény a munkavégzés során, amikor valaki igazán szereti csinálni azt a tevékenységet, mely egyben megélhetési forrása is, viszont önmagában a teljes élethez a legkielégítőbb munka sem elég. A munka melletti elkötelezettség jó esetben nem zárja ki a családdal töltött érdemi időt és a kreatív vagy értékes szabadidős tevékenységeket sem. Az emberek nehezen kezelik a tétlenséget. Leginkább akkor érzi magát valaki a flow állapotban, ha teljesen belemerül egy feladatba. A szabadidőt akkor használjuk ki a legjobban, ha legalább ugyanannyi figyelmet szentelünk neki, mint a munkánknak. Fontos, hogy a koncentráció és fegyelem váltsa fel a rutint tevékenységeink során. A flow megélést segíti, ha céljaink világosak, hiszen ezek adnak segítséget ahhoz, hogy figyelmünk folyamatosan koncentrált maradhasson.
Az elnevezés Richard Bandler és John Grinder terapeuták nevéhez kötődik. A kifejezésben a neuro az emberi idegrendszert, tudatot és gondolkodást jelöli, a lingvisztika a nyelv emberi tudatra gyakorolt hatásáról szól, vagyis, hogy hogyan tükröződnek tudatunkban az egyes szavak. A programozás arra utal, hogy gondolataink, érzéseink és cselekedeteink egy programsorozat eredményei. Tehát az NLP a gondolkodásmód nyelvi eszközökkel való célirányos átszerkesztése. A jövőre irányulásban beállítódásunk és elvárásaink egyaránt módosíthatók. Egy pozitív állítást meggyőződéssé formálhatunk. Ez csak rajtunk múlik. Pszichológus, nyelvész és programozó szakemberek vizsgálták, hogy a sikeres embereket mely gondolkodási sémák vezérelték. Az eredményeket rendszerbe foglalták és megszületett a sikerre vezető gondolkodás modellje és eszközrendszere. A sikerre vezető gondolkodásmódban nagy szerep jut az önismeretnek és a kommunikációs módszereknek. A stresszt okozó hiányos önismeret javítását és nyitottabb kommunikációs módszerek alkalmazását teszi lehetővé. Megtanulhatjuk tudatállapotunk szabályozását, képességünk fejlődésével növeljük önbizalmunkat és önértékelésünket. Az NLP segíthet, hogy változtassunk a nem megfelelő stratégiáinkon, eszközként használhatjuk az erőforrásaink felszínre hozatalához.
A jóga egzakt tudomány, melynek alapja saját elménk és testünk. Gyakorlatai javítják a tartáshibákat, segítenek a helyes légzés kialakításában. A jóga szemlélete magában foglalja a befelé figyelést, a koncentrált mozgást, a tapasztalatok befogadását, ezáltal elérve az egyensúly állapotát. Az idők során több modern irányzata is született, melyek a hagyományos értékek megtartása mellett figyelembe veszik a mai ember életmódját is. A jóga azért ideális eleme egy stresszmenedzsment tréningnek, mert gyakorlataiban feszültségkezelés elemei, tehát a feszülés-lazítás tudatosítása, a mozgás és légzés összehangolása és a koncentráció fejlesztése köszön vissza.
A tudatos és rendszeres sporttevékenység rendkívül hatásos módszer a stressz oldására, a rendszeres testmozgás hatására nő az állóképesség és számos idegrendszeri és hormonális változás is bekövetkezik a szervezetben. Mint ahogyan azt szinte minden sporttevékenység során megfigyelhetjük, az agy endorfint szabadít fel, mely boldogságérzetet eredményez. Mozgás közben a dopamin és szerotonin hormonok felszaporodnak a szervezetben és kifejtik pszichés hatásukat, feldobnak, jókedvűvé tesznek.
Ez bármilyen kikapcsolódást jelentő tevékenység lehet, mely segít abban, hogy elterelje figyelmünket a stresszkeltő eseményekről, vagy ami segít azok feldolgozásában. Célszerű egy számunkra kedves tevékenységet, hobbit választani és igyekezzünk minél több időt rászánni. Ez személyenként teljesen eltérő elfoglaltság lehet, kihez mi áll a legközelebb (például zenehallgatás, színház, olvasás, versírás, kirándulás, baráti társasággal való időtöltés, társasjáték, koncert, ahol kitombolhatjuk magunkat, sport)
Szemléletmódunk, beállítódásunk, gondolkodásunk meghatározzák életünk minőségét, testi és lelki erőnlétünket. Azt a gondolkodásmódot, melyben az alapállás, hogy még a kedvezőtlen tények ellenére is a bekövetkező jót várja el, melyre jellemző a derű, remény, bizakodás, mely képes a humor eszközeivel pozitív kimenetelűvé alakítani a jövőképet, pozitív gondolkodásnak nevezzük.
Világszemléletünket családi minták alapján tanuljuk, de sose felejtsük el, hogy az átnevelési lehetőség a kezünkben van.
A munkahelyi stresszel foglalkozó sorozatunk négy részben foglalja össze a témát:
Források:
Kizárólagos Magyar Partner
